Először, de nem utoljára...
"Az önvádban van valami fényűzés. Ha önmagunkat korholjuk, úgy érezzük, senki másnak nincs joga korholni bennünket."
"Mindig félreértjük magunkat és ritkán értünk meg másokat. A tapasztalat nem erkölcsi érték. Pusztán név, melyet az emberek tévedéseiknek adnak."
"Meghatározni annyi, mint korlátozni."
"Képzelőerőnket kárpótlásul kaptuk azért, amik nem lehettünk, humorérzékünket pedig, hogy vigasztalódjunk a felett, amik lettünk."
"Egy barát bánatát megosztani könnyű, de rendkívüli karakterre vall, ha képesek vagyunk osztozni sikere felett érzett örömében is."
"Az önvádban van valami fényűzés. Ha önmagunkat korholjuk, úgy érezzük, senki másnak nincs joga korholni bennünket."
"Mindig félreértjük magunkat és ritkán értünk meg másokat. A tapasztalat nem erkölcsi érték. Pusztán név, melyet az emberek tévedéseiknek adnak."
"Meghatározni annyi, mint korlátozni."
"Képzelőerőnket kárpótlásul kaptuk azért, amik nem lehettünk, humorérzékünket pedig, hogy vigasztalódjunk a felett, amik lettünk."
"Egy barát bánatát megosztani könnyű, de rendkívüli karakterre vall, ha képesek vagyunk osztozni sikere felett érzett örömében is."
az elsőhöz csak annyit, hogy ÉSTÉNYLEG... ma mindenkit kettéharaptam volna, aki kicsit is úgy tűnt, hogy be akar szólni. csesztetem én magam eleget momentán, el se viselem a másét. :D
VálaszTörlésa blogötlet egyébként nagyon baba;)
:)
VálaszTörlés