Augusten Burroughs: Farkas az asztalnál
"Az emberek azért hisznek Istenben, mert képtelenek szembenézni a ténnyel, hogy egyedül vannak."
"– Augusten, százszor elmondtam már, hogy az apád az apád – mondta anyám. De lehet, hogy amikor megszülettem, a nővérek elcseréltek a kórházban, és rossz szülőkhöz kerültem. Anyám azt mondta, hogy a kórház, ahol születtem, már nincs meg. Lehet, hogy túl sok gyereket cseréltek el, és a rendőrség bezáratta. Anyám azt mondta, hogy a kórház helyén ma egy parkoló áll. Lehet, hogy annyi gyerek került rossz szülőkhöz, hogy építeniük kellett egy új, hatalmas parkolót a reklamáló családok autói számára."
"Természetesen tudom, hogy az apák szeretik a fiukat. Láttam a moziban. Láttam a tévében."
"A gyermekkorom véget ért. Valaki meghalt bennem. Egy másik valaki viszont megszületett.
Rájöttem, hogy akármi rossz rejtőzik is apámban, az bennem is megvan. Azelőtt attól féltem, hogyha felnövök, olyan leszek, mint ő. Egyszerre megértettem, hogy már olyan vagyok. Mert, amit ő tett Ernie-vel, azt én is meg tudnám tenni vele.
Az apám rászolgált a halálra"
"Szerettem vele lenni, mert soha semmit nem kellett megmagyaráznom neki. Nem kérdezte meg, miért vagyok néha rémült, vagy miért vannak sötét karikák a szemem alatt. Azt gondoltam, tudja, hogy valami nem stimmel a házunkban, de azt is tudja, hogy erről soha nem beszélhetek. Greggel úgy tudtam egyedül lenni, hogy közben nem kellett egyedül lennem. Mintha önmagam kiterjesztése lett volna."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése